Futárrendelés
+36 20 228-2288
 
Elégedett ügyfelek visszajelzései

A törékeny és értékes küldeményeinket is velük szállíttatjuk, nem csak az iratokat. Mindig gondosak és gyorsak! Sok gondot levesznek a vállunkról és a partnereink is elégedettek velük! Csak ajánlani tudom őket!


Zilahy Tünde
Weber Shandwick Kft.

Bhután példája a nyugatnak

2011-09-07

A nyugati gazdaság elárasztotta az embereket az anyagi javak tömegével, a boldogság-kutatások azonban egyértelműen bizonyítják, hogy az emberek boldogságát nem az anyagi javak nagysága, hanem a személyes kapcsolatok gazdagsága határozza meg. Nem a dolgok, hanem az emberek teszik az embereket boldoggá. A közgazdasági hasznosság mindenek felettiségét tagadó szakértők az utóbbi időben gyakran hivatkoznak Bhutánra, ahol a buddhista tanításokkal összhangban álló társadalmi és gazdasági eszmények megvalósítására törekszenek immár több évtized óta. Az Indiával és Kínával határos, nagyjából fél Magyarország méretű, gyéren lakott utolsó független himalájai királyság, mely ma már alkotmányos monarchia, mindent megtesz azért, hogy úgy nyisson a világ felé, hogy közben megőrizze szellemi arculatát.


 A kicsiny buddhista királyság arra törekszik, hogy távol tartsa a turistákat - “nincs rájuk szükség, vigyék a pénzüket máshová, hangoskodjanak és szemeteljenek a Föld többi pontján” - mondják, mert Bhután csendre és nyugalomra vágyik, és nem belőlük akar meggazdagodni, mint más szegény országok. Az 1956 előtt még szinte középkori feudális gazdaság, ahol nem volt pénz, ezért terményadó és ingyen munka létezett, anélkül kecmergett ki a nyomorból, hogy kizsákmányolta volna természeti erőforrásait. Fő bevételi forrása, hogy vízi energiát ad el Indiának. Bhután közel háromnegyedét mindmáig érintetlen erdők borítják, ezek több mind 25 százaléka védett terület. Kizárták a nagy multinacionális cégeket, becsukták az ajtót a működő tőke beáramlása előtt, hogy ne tegye tönkre őket a globális nagyvállalatok profithajszolása. A bhutáni király mondta: “Belőlünk ne csináljon senki fogyasztásmániás, bankkölcsönnel nyírható birkát.” A lakosság háromnegyede földművelésből és állattartásból él. Megvalósították az önellátó gazdaságot. Nagy hangsúlyt fektetnek a környezetvédelemre. Bhutánban a boldogság keresése állami ügy.


Dzsigme Szingje Vangcsuk király demokratikus választásokat írt ki, az ország történelmében először - népének a demokráciát ajándéknak szánta -, mégsem örül neki mindenki, mert nem értik, hogy ha van egy bölcs királyuk, akkor minek a demokrácia, mely káoszhoz vezet. A király a vagyonát nem új paloták, hanem utak, iskolák és orvosi rendelők építésére fordítja. Napjainkra az 1982. évi 10 százalékról hatszorosára növelte az írni-olvasni tudók arányát, a várható élettartam 43 évről 66 évre emelkedett, és a csecsemőhalandóság is drasztikusan csökkent. Mindezek mérésére 1972-ben Bhután harmadik uralkodója kitalálta a Nyugat által a jólét fokmérőjének tartott nemzeti össztermék (Gross National Product, GNP) helyett a jól-létet mérő - az oktatás és az egészségügy fejlesztését, a hagyományos kultúra és a természet megóvását jelző - nemzeti összboldogság (Gross National Happiness, GNH) mutatót. A GNH-t növelő eredményeket tekinti elsődlegesnek, mert így pontosabb képet kap a társadalom helyzetéről.


Nyugati közgazdászok a hatvanas évek óta keresnek olyan mutatókat, amelyekkel valósabb képet kaphatnak az állampolgárok valós jólétéről, mint a GDP.
Elemzések kimutatták ugyanis, hogy amíg 1950 és 1986 között a GDP közel megháromszorozódott az USA-ban, addig a jólét ennél csak jóval lassabban nőtt. Sőt, a jólét növekedése 1977 körül megtört, s azóta fokozatosan csökken, ami elég jól egybevág az átlag amerikai polgár szubjektív helyzetészlelésével is. Európai kutatók is hasonló eredményekre jutottak. Nagy-Britanniában a GDP 1950 és 1990 között megduplázódott ugyan, de a tényleges jólét szintje a kilencvenes évek elején az ötvenes évek szintjére zuhant vissza.
2010. novemberében jelent meg az hír, hogy a brit kormány rendszeresen mérni fogja a lakosság boldogságszintjét. David Cameron miniszterelnök indította el hivatalosan is a programot, azzal az érvvel, hogy a nemzet általános anyagi és lelki jólétének feltérképezésére az eddig használt mérce, vagyis a hazai össztermék (GDP) nem alkalmas.

Cameron sajtóértekezletén - ezt az érvelést alátámasztandó - kijelentette: a GDP-t alaposan emelheti akár egy földrengés is, hiszen az újjáépítés pótlólagos kiadásai a hazai össztermék gyarapodásaként jelentkeznek. Ugyanígy, ha egy várost bűnözési hullámtól szenved, az is GDP-pluszt jelenthet, mivel a lakók többet költenek lakatokra, vagy növekszik a biztonsági őrként alkalmazott munkavállalók száma.

A súlyos betegségek is növelik a GDP-értéket, mivel a nagyobb gyógyszerfogyasztás is a gazdasági aktivitást élénkítő tényezőként jelentkezik a hivatalos adatokban. Mindezek alapján a pusztulás, a bűnözés, a betegség mind "haladásként" könyvelhető el, ha az egyetlen mérce a GDP - fejtegette a konzervatív párti brit kormányfő. Cameron idézte Robert Kennedy néhai amerikai politikust, aki már több mint négy évtizeddel ezelőtt kijelentette: a GDP "nem mutatja ki gyermekeink egészségét, oktatásuk minőségét, nem méri bölcsességünket, sem hazánk iránti elkötelezettségünket ... mindent mér, csak azt nem, ami miatt érdemes élni".

A brit kormányfő a hazai példák közül az egyik legnagyobb feszültségforrást jelentő bevándorlást említette, amely szavai szerint jót tesz ugyan a gazdasági növekedésnek, de "nem lett átgondolva" a közszolgáltatásokra és a társadalmi összetartásra gyakorolt hatása. Cameron megemlítette az olcsón árult szeszesitalokat is, amelyek ugyancsak élénkítik a növekedést, ám a rendre és a törvényességre gyakorolt hatásukat a GDP már nem méri. A kormányfő szerint az eddigi "alapvetően elhibázott megközelítés" az oka annak, hogy a nyugati társadalmakban - jóllehet a GDP-érték évtizedeken át töretlenül emelkedett - a társadalmi elégedettség stagnált, sőt egyes esetekben még romlott is.

Cameron szerint mindebből nem azt a következik, hogy a kapitalizmus kudarcot vallott, és a pénz minden nyomorúság forrása, mert ez "teljesen téves, naiv következtetés" lenne. Azt azonban hivatalosan fel kell ismerni, hogy a gazdasági növekedés csak a cél elérésének eszköze, nem maga a cél, ezért az "ország hogylétének" mérésére a GDP-nél jobb módszer kell - tette hozzá.

Ennek érdekében a brit statisztikai hivatal (ONS) 2011 áprilistól a háztartások helyzetének felmérésére szolgáló kérdőívekhez új kérdéseket is csatol, de addig a lakosságtól is várja az ötleteket arra, hogy pontosan milyen kérdésekkel lehetne a puszta anyagi helyzeten túli általános jólétet meghatározni. Az ONS a tervek szerint 2012-ben teszi közzé első társadalmi "boldogságindexét".

... és íme a meghívó:

Bhután: a Mennydörgő Sárkány és a Bruttó Nemzeti Boldogság hazája
Szerettel meghívjuk a Magyar Bhutáni Baráti Társaság bemutatkozó rendezvényére, amelyet 2011. szeptember 15-én 18 órakor tartunk az ELTE Bölcsészettudományi Karán, a 217-es teremben (1088 Budapest, Múzeum krt. 4/b).
A rendezvény díszvendége, Dr Karma Phuntsho kultúrantropológus és buddhista tudós, a Cambridge-i Egyetemről érkezik és előadásának címe: “A Mennydörgő Sárkány útjai: hogyan lép át Bhután a középkorból a posztmodern  világba a Bruttó Nemzeti Boldogság mentén.”
Dr Karma Phuntsho Bhutánban született, hazájában és Indiában tanult buddhista szerzetesnek, majd Oxfordban Keleti Tudományok doktora címet szerzett. Jelenleg kutató a Cambridge-i Egyetem Szociálantropológia Tanszékén és az Oxford Journal for Buddhist Studies szerkesztője, miközben idejét Bhután és Anglia között osztja meg.
Dr Karma szakterülete a buddhizmus, Tibet és a Himalája, és természetesen Bhután és ezeken a területeken számos könyv, fordítás és cikk szerzője. Mindemellett a Bhutánban bejegyzett legelső karitatív szervezet, a Loden Alapítvány, alapítója és kurátora, amely oktatási programokat és fiatal vállalkozókat támogat. (www.loden.org)
Előadásában Dr Karma Bhután egyedülálló kultúrájáról és szokásairól, illetve az un. Bruttó Nemzeti Boldogság (Gross National Happiness, GNH) elvein alapuló társadalom- és gazdaságfejlesztés gyakorlatáról fog beszélni.
Az előadást és az azt követő beszélgetést aktuálissá teszi, hogy az ENSZ Bhután javaslatára nemrég ajánlást fogadott el, amely szerint a hazai össztermék, a GDP/GNP, mellett a GNH is kerüljön be a nemzetközi fejlettségi mutatókba.
A rendezvényre mindenkit szeretettel várunk, akit érdekel Bhután, a buddhizmus és egy nagyhatású gazdaságszervezési kísérlet, amely bátor alternatívát mutat az egész világnak.
Az előadás a Magyar Indiai Baráti Társasággal együttműködve jött létre. Az előadás angolul, magyar fordítással hangzik el, majd ezt követően a hallgatóság kérdéseket tehet fel. A belépés mindenki számára ingyenes.

Előadás időpontja:   2011. szeptember 15, 18 óra
Címe:      “A Mennydörgő Sárkány útjai: hogyan lép át Bhután a középkorból a     posztmodern     világba a Bruttó Nemzeti Boldogság mentén.”
Előadója:    Dr Karma Phuntsho, Szociálantropológia Tanszék, Cambridge-i Egyetem
Helyszíne:     ELTE Bölcsészettudományi Kar, 217-es terem
        (1088 Budapest, Múzeum krt. 4/b.)
További információk: www.bhutan.info.hu
 

Vissza