Mennyi? 30! 3.rész: A távolság alapú tarifaszámítás

Bár ez a ma elérhető legkorrektebbnek mondható futárszolgálati tarifaszámítási mód, mégis csak kevés cég használja. Alkalmazásához szükség van gyors számítógépekre, internet összeköttetésre, Magyarország és Budapest digitális térképére és egy útvonaltervező- és optimalizáló programra is: egy számítógépes program a megrendelés beérkezésekor megtervezi a legrövidebb bejárási útvonalat, majd ennek alapján a belvárostól kifelé haladva arányosan növekvő kilométerdíjakkal számolva kidolgozza a fuvardíjat. Így a megrendelő pontosan annyit fizet, amennyit a futár a fuvar elvégzése közben motorozott.
Így létrejött a win-win állapot. :)
Sajnos azonban ez a rendszer - valószínűleg számítási összetettsége miatt - nem igazán terjedt el a budapesti futárszolgálati piacon. Kis futárszolgálatoknál valószínűleg nem áll rendelkezésre a megfelelő technika és/vagy a befektetendő néhány millió forint, a nagyok pedig talán úgy vannak vele, hogy minek fejleszteni, ha így is megy az üzlet.
A másik oldalról nézve pedig azt tapasztaljuk, hogy a döntéshozók rövid árlistákat, egyszerű számokat szeretnek látni a futárszolgálati ajánlatokban. Ez valamilyen szinten érthető is, a baj csak az, hogy így kevés információ alapján hoznak döntést és  nem tudják, hogy sok esetben többet fizetnek a szállításokért, mint ami reális lenne.
 
Talán a két cél egyesítéséből jött létre az utoljára megemlítendő, legfurcsább árszámítási mód, a tarifaszámítások „zabigyereke”, a Légvonalas-zónás számítási mód. A következő részben ezt a „különös és veszélyes” öszvért mutatjuk be.