Mennyi? 30! 2.rész: a Kerületes árszámítás

2. rész

Kerületes számítás:
Felismerve a zónás rendszer aránytalanságait, nagyjából tíz évvel ezelőtt létrejött az úgynevezett Kerületes számítás. Forradalmi áttörés volt és büszke vagyok rá, hogy ismerem megalkotóit… :)
A kerületes számítás lényege, hogy Budapest kerületeit egy táblázatba foglaltuk – az akkoriban már elterjedőben lévő Excel számítógépes program segítségével – és kikalkuláltunk egy reálisnak ítélt szállítási árat minden kerületből minden kerületbe.

A módszer előnye – a zóna alapúnál igazságosabb árszámítás mellett – a könnyű kezelhetőség. A megrendelőknek elég a felvételi és a kézbesítési kerületeket ismernie és máris meg tudja nézni, hogy melyik szolgáltatónál mennyibe kerül a fuvar. A megrendelők futárszolgálatra fordított költségeinek alacsonyan tartásához nem kellet többé a különböző futárszolgálatok egyedi zóna-felosztása szerint keresgélni, hogy melyik cím melyik körzetbe esik az adott szolgáltatónál.
Több futárszolgálat is készített olyan webes, vagy „offline” tarifaszámító modult, amelyen megrendelés előtt ellenőrizhető a fuvardíj, hiszen a technika ezt már 2001-ben lehetővé tette. Természetesen ez a szolgáltatás a Mind2 Futárszolgálat weboldalán is elérhető.

A kerületes árszámító rendszer sikerét talán az mutatja a legjobban, hogy a 2000-es évek elején megalakult állami nagybácsi, a Posta futárszolgálata is átvette használatát, sőt a mai napig ez a legelterjedtebb tarifaszámítási mód a futárszolgálati piacon! Le kellett volna védeni a szabadalmát akkoriban… :)

A Kerületes számítás már sokkal reálisabb árakat adott, mint elődje, a „zónás”.
Végre a fuvardíjban is arányosan jelent meg a távolság Pesthidegkút és a XVII. kerület között! :)
Sajnos azonban hamar rá kellett jönnünk, hogy a rendszer még mindig tartalmaz aránytalanságokat. Amikor például egy belvárosi címről a Rákóczi út páratlan oldalára rendelünk futárt, akkor indokolatlanul magasabb összeget kell fizetnünk, mint ha a páros oldalra rendeltünk volna. Az eltérés oka az, hogy a páratlan oldal a VIII. kerülethez tartozik, így egy kategóriába esik a Könyves Kálmán körúttal, míg a páros oldal a VII. kerülethez, amely pedig szinte a belváros része.
De nem csak a kerülethatárok okoztak gondot. Ha egy nagyobb kerületen belül - mint amilyen például Zugló - kell a küldeményt felvenni és leadni is, sokszor nagyobb utat jár be a futár, mint a belvárosban több kerületen áthaladva, ami azonban nem jelenik meg a fuvardíjban. Ugyanígy nem volt képes a rendszer beépíteni az árba a „peremkerületekbe” történő kijutást és a „visszagurulást” sem, pedig a makacsul felfelé kúszó üzemanyag és motoralkatrész árak indokolttá tették volna azt.
Így látható módon további hibák maradtak a rendszerben, ami szintén érintette a megrendelőket és a futárokat egyaránt. A ma rendelkezésünkre álló technikai lehetőségek nélkül azonban akkor ennél jobbat nem lehetett találni. Aztán beköszöntött a XXI. Század és vele a Távolság alapú számítás. Erről fog szólni a következő rész…